Vonzódás

Furcsa dolog ez a vonzódás...Váratlanul jön, rád zuhan mint egy derült égből meteorit, szétzúzza a józan észt, megváltoztatja egy pillanat alatt a látásmódodat. Nem kérdezi, akartad-e, nem kérdezi szükséged van-e rá. Nem érdekli, mit változtat, dúl fel az életedben nem törődik ő semmivel. Jön és elveszi amit akar. Mert elveszi és mert megteheti, hogy elveszi. Mi magunk sem teszünk ellene semmit. Hagyjuk, hogy akár csak egy pillanatig tartó rendkívüliért felforgassa jól megszokott életünket. Mert van, hogy ezzel nincs vége. Van, hogy nem csak jön, de marad is. Véglegesen. Akkor azonban már úgy hívjuk: Szerelem. 

Keep on Dreaming

Tudod, hogy a dolgok megvalósítása hol siklik ki? Legyen az egy új munka, utazás, kapcsolat, kaland?

Az ember abbahagyja az álmodozást és elkezd gondolkozni! Pedig az álmok csak megvalósításra várnak. Ott állnak a polcodon szépen sorba. Porosodnak, felhasználatlanok. De ott vannak. És soha nem fognak onnan maguktól eltűnni. Mindig emlékeztetni fognak téged azokra a dolgokra, amiket megélhettél volna. Amiket kihagytál. És nincs ami jobban elkeserítené és boldogtalanná tenné az embert, mint azok a vágyak, amiket nem élt ki és nem élt meg. Kapcsolatok buktatói, életek ellaposítói ezek a negatív gondolatok. Pedig ahhoz, hogy - ból + legyen csupán egy függőleges vonal kell. Fel kell csak borítani az egyensúlyt. Mindenkinek megvan a maga keresztje. És ez a kereszt nem hátráltató kell hogy legyen, ezért is mondják, hogy minden csak felfogás kérdése. Ezért ne gondolkozz. Vedd le a polcról, forgasd őket, szőjj terveket, majd Hozz létre. Alkoss. 

Imagine

Ahhoz, hogy valaki Nobel díjas legyen, egy dologhoz kell értenie, de ahhoz nagyon! Nos én sok dologhoz értek kicsit..!

Egy valamit pedig soha ne felejts! – A korlátaid csupán arra vannak, hogy lásd, hol van az, ahol még nem jártál. Szóval utazz, hogy szabad légy, s ha szabad leszel, akkor élsz igazán! A világban és önmagadban is!

Morning Moments

Morning Moments

A nők lelke erős és tiszta. Persze vigyázz! Törékeny ez, mint egy kristálypohár, melyet, ha irányítasz hangszer, ha uralsz csak üvegszilánk..Szeresd magad! Úgy ahogy vagy. Ne a sminked vagy ékszereid, vagy tökéletesen felöltött ruhád ragyogjanak. Hiszen ha lelked szürke hamuvilág, senki nem veszi észre tüzed fényét a sötétségen át!

néha nem is rossz ha az ár sodor..de nem mindegy hogy a partra, vagy a naplemente felé..

Rúzsa Magdolna - Egyszer

Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál, akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél...Simán átölelhetnél, s csak hallgatnál és kérdeznél. Egyszer megszoríthatnál, aztán megsimíthatnál..Egyszer megpörgethetnél aztán le is fékeznél..aztán átölelhetnél, s hagynám kiengesztelnél..

A journey with a thousand miles must begin with a single step...

"Az utazás nem arról szól, hogy mit nézünk meg, hanem inkább arról, amit közben átélünk."

A tavasz beköszöntével egyre többet fordul velem elő, hogy a gondolataim elkalandoznak. A kilátástalanságból, a problémákból, az ész érvek világából. A világból, amelyben jelenleg élek-élünk és amelyből kitörni vágyom. Furcsa vágyódás ez. Vágyódom az új, az ismeretlen, a kalandos után miközben egyre csak keresném a nyugvópontom. A helyet ahol megpihenhetek. Ugyanakkor azt az embert, akivel a pihenés is csupa kaland és kihívás. Folytonos pörgés, úton levés, tapasztalás, érzékelés.

Az utazás számomra nem az úti cél. Nem a hely ahová megyek. Hanem azok az érzések, pillanatok, illatok, élmények, szemkápráztató vagy éppen elgondolkodtató látványok - nem feltétlen látványosságok, amelyeket az utam közben átélek. A kis sikátorok, óvárosi terek, kávézók teraszán ülő fiatalok, öregek. A kis tengerparti étterem konyhájából kiszűrődő zajok és illatok. A piacon lévő áruk és emberek sokasága-sokszínűsége. A tengerben lubickoló kisgyermekek önfeledt múltidéző játéka. A sebes folyón lezúgó hajók és az azt evezők adrenalin kibocsájtása, a hegymászás közben felfedezett apró mélyedések élővilága, az, ahogy a nap megvilágít egy teret, várat, vagy híres épületet- amelytől mindenki számára máshogy pompázik. Ahogy bemenekülsz a meleg elől egy templomba és közben nyugalmat találsz. Ott legbelül is. Azt hiszem ez az utazás lényege - ami lényegében, mindenki számára más és más. Én a részleteket keresem. Szeretek elveszni bennük. Csodálni, kielemezni, átérezni, átélni. Számomra ez az utazás. Minden megtett kilóméter után több leszek valamivel. A nyugalmat keresve folyton a nyughatatlan felé. Mert számomra a pörgés a nyugalom. Az utazás az, ami elfeledteti a problémáim és kikapcsol. Legyen az autó, vonat, bicikli vagy éppen repülő. Vágyom rájuk. Vágyom el, Vágyom valakivel. Még legalább egyszer, de mindinkább még ezerszer