Az elsőm

1. Amióta az eszemet tudom, mindig papír és ceruza volt a kezemben. Firkáltam, majd színeztem. Rajzoltam majd betűket írtam egymás után szép sorba. Pocakos B betűket, kalapos T betűket. Majd szavakat. A szavak mondatokká forrtak össze, majd ah...ogy nőttem fel, úgy rendeződtek egyre értelmesebb mondatokká. Akkor már nem másoltam, vagy diktálás után írtam. A lelkemből írtam, a fejemben kavargó gondolatokat vetettem papírra véletlen sorrendben, mint a gépi lottó sorsolásnál. Majd ahogy felnőttem, megtanultam rendszerezni a káoszt a fejemben. Azóta a kezem nem áll meg és időről időre kiírja magából a gondjait, gondolatait. Látásmódját, érzelmeit. Szenvedélyemmé vált az írás, ahogy az életem is szenvedélyesen élem. Csak én nem kikiabálok. Én kiírok magamból mindent. 

   
   

   Bízom benne, hogy lesz hallgatóság, aki felé ez eljut. Köszönöm ha itt vagy és olvasol :)